2007. júliusában volt Álmosfia párducos Árpád, Magyarország államalapítója halálának 1100. évfordulója. A közvélekedéssel ellentétben léteznek történelmi dokumentumok, hiteles források, melyek alapján felidézhető Árpád alakja és az a kor, melyben Árpád és magyarjai a világtörténelemben páratlan remekművüket megalkották: Árpád Magyarországa a legszélesebb közmegegyezéssel, a Vérszerződés alapján született meg. Árpád és magyarjai becsületes eszközökkel, történetileg igazságos célt szolgáltak.

   Árpád alakja sok éve foglalkoztat.  Napjainkban, az új világrend totális csődjének láttán vált számomra teljesen világossá, hogy mi is az igazi Árpádi hagyaték, s miért oly fontos ennek ismerete nem csupán a magyarság, de az egész emberiség számára. Árpád, (akit Kolozsvári Grandpierre Endre megállapítása szerint ugyancsak kirekesztettek a magyar történelemből, sőt az őt követő évszázadot is!) és magyarjainak anyagi hagyatéka a haza földje, mindannyiunk közös nemzeti vagyona. De az Árpád-i hagyaték lényege a magyarság és az emberiség számára nem elsősorban anyagi természetű, hanem kulturális, szellemi-politikai hagyaték. Álmosfia Árpád megírásakor ennek a megragadására törekedtem.

 Államalapítónk cselekedeteinek ismerete a magyar önismeret elengedhetetlen része. A keresztény államiság Szent Istvánnal kezdődött, de Magyarország államalapítója az Árpád-i magyarság. S ennek is voltak évezredekre visszanyúló, csodálatra méltó előzményei.

   A daljáték története a 888. és a 907. esztendő között eltelt 19 évet öleli fel a Vérszerződéstől a Pozsonyi csatáig. A nyolc jelenet tulajdonképpen három felvonás. Az első három jelenet: a Vérszerződés, a hazatérés előkészületei és a honfoglalás. A negyedik és ötödik jelenet az otthoniak várakozása és Árpádék hazaérkezése. Hatodik jelenet az ópusztaszeri nemzetgyűlés. Hetedik az összeesküvés, a pozsonyi csata, nyolcadik jelenet Árpád halála, Zsolt fejedelemmé választása és lakodalma.   

   A darab a történeti irodalom, a magyar mitológia és népmese elemeinek felhasználásával készült.  A jobb megértés érdekében szükséges volt bizonyos esetekben mai szóhasználattal és fogalmakkal élni. Így lett Kurszán „vezérkari főnök”. A mérföld és a kilométer, valamint a hónapok magyar és Gergely naptár szerinti elnevezésének együttes használata ugyancsak a mai ember számára érthetőbbé teheti a történetben előforduló adatokat. Bár ma már közismert tény, hogy az Árpád-i honfoglalás a kárpáti őshaza sokadik visszafoglalása volt, – Pap Gábor költői szóhasználatával élve hazatalálás, mások szerint honvisszafoglalás, hazatérés… stb. -, de meglátásom szerint a közvélemény csak akkor tudja, hogy milyen eseményről is beszélünk, ha a honfoglalás szót használjuk.

  A darab zenéjét ismert, de már feledésre ítélt magyar népdalok, dalok felhasználásával állítottam össze.

   Hogy mikor kerülhet a magyar közönség elé bármilyen feldolgozásban az Álmosfia Árpád, döntően attól függ, hogy akad-e olyan rendező, színtársulat, producer és szponzorok, akik elolvasva a darabot úgy döntenek, hogy a szívügyük színpadra, filmre vinni. Talán lesz olyan közönség, amely elég bátor lesz, ezt kikövetelni…

 Ha csak a magam örömére írtam volna meg, akkor is megérte! Nagy élmény volt hónapokat, éveket együtt tölteni Velük, Árpáddal és magyarjaival.     

Király B. Izabella

szerző

2009. január 10. 

Utóirat 2022.04.11-én: 2012. július 14-én volt az ősbemutató Abonyban, a Kinizsi gimnázium szabadtéri színpadán. Ezt még 11 előadás követte. Nagyon remélem, hogy a megfilmesítés megvalósul és hozzájárul a magyar nemzet öntudatra ébredéséhez.